Nem szabad elhinni mindent, amit az interneten olvasunk. A legnagyobb tévhitek egészségünkkel kapcsolatban, melyek megdőltek! 

• 8 óra alvás az optimális

Tény, hogy az alváshiány csökkenti az immunitást, így fogékonyabbá válunk a súlyos betegségekre, az elhízásra. Az alvásigénye mindenkinek más és más. A felnőtt ember ideális napi alvásideje valahol 7 és 10 óra között helyezkedik el. Azért nem árt ha tudjuk, azok az emberek élnek a legtovább egészségesen, és dolgoznak hatékonyan, akik mindössze 6,5-7,5 órát alszanak éjszakánként.

• Naponta legalább nyolc pohár vizet kell inni

Nem szabad vitatni azt, hogy mennyire fontos a folyamatos folyadékpótlás a szervezetnek, de vajon tényleg minden nap meg kell innunk 8 pohár vizet? Számos tényezőtől függ, hogy aznap mennyi folyadékra van szüksége a szervezetünknek: ettünk-e elég zöldséget, gyümölcsöt, amik ugyanúgy segítenek a hidratálásban, fontos, mennyit mozogtunk, ha többet, értelemszerűen több folyadékra van szükségünk aznap. Ha szomjasak vagyunk, akkor vizet igyunk, és ne számolgassuk feleslegesen, hogy mennyi pohárnál tartunk.

• A tojás egészségtelen

Korábban a tojást sokat támadták koleszterintartalma miatt, még nem is olyan régen tartotta magát az elmélet, miszerint a tojás fogyasztásától tartózkodni kell. Több szempontból is jó hír, hogy a tojás végre lekerülhet a tiltólistáról. Kiváló fehérje-, zsír-, vitamin- és ásványianyag-forrás. Ha valaki nagyon egészséges tojást szeretne választani, vegyen Omega-3 jelzésű tojást. Ez olyan tyúkoktól származik, amelyeket lenmagban gazdag táplálékkal etetnek.

• A barna cukor egészségesebb, mint a fehér

A cukor színét a feldolgozás során keletkezett melasz határozza meg, a barna cukorban van, míg a fehér cukorban nincs. A két cukorfélének pontosan ugyanolyan az élettani hatása, tehát a barna cukor fogyasztók nem élnek egészségesebben. Az igaz lehet, hogy a barna cukor a melasz miatt egy leheletnyivel több ásványi anyagot tartalmaz, de ettől függetlenül ugyanolyan egészségügyi kockázatai vannak, mint a fehér testvérének. 

• A léböjt megtisztítja a testet a sok evés után

Az ünnep időszak után sokan kezdenek léböjtkúrába, abban a reményben, hogy megtisztítják a testet az élelmiszerekkel bevitt káros anyagoktól. Ez erős tévedés, a léböjt a legjobb esetben is csak az emésztést képes kicsit segíteni.

• Ha fázunk, megfázunk

Nem azért gyakoribbak a megbetegedések télen, mert hideg van. Télen eleve több időt töltünk zárt közösségben, s így a kórokozók könnyebben fertőznek meg bennünket. Ráadásul a hideg időjárás miatt alacsonyabb a páratartalom, ami az orr nyálkahártya kiszáradásához vezet, csökkentve a védekezőképességet. Végül télen az emberek szervezete a kevesebb napfény miatt kevesebb D-vitamint termel, így gyengébb az immunrendszer is. Tehát nem azért leszünk betegek télen, mert fázunk.

• Stressz okozza a magas vérnyomást

Tény, hogy akiknél a betegség akut állapotban van jelen, tapasztalhatnak rövid idejű vérnyomás emelkedést, de a magas vérnyomás leginkább a rossz étrendnek, a dohányzásnak, az alkoholfogyasztásnak a nem megfelelő alvásnak köszönhető. Ezek a tényezők, amik valóban hozzájárulnak a magas vérnyomás kialakulásához.

• Józanok maradunk, ha ivás előtt eszünk

A bevitt étel valóban képes felszívni az alkohol egy részét, és segíthet elkerülni a másnaposságot. De ennek ellenére a szesz a véráramba mindenképpen bejut, és ha túlmegyünk a saját határainkon, bizony elkerülhetetlen a másnaposság.