A filmekben lévő jelenetek gyakran nagyon messze állnak a valóságtól. Akcióhős tökéletes frizurával? Svédasztalos reggeli kedden? 

Hogyan lehet, hogy a filmekben munkába sietve is svédasztalos reggeli várja a családot? A mozivásznon nem jelent problémát leülni egy tojással-, pirítóssal-, palacsintával-, felvágott hegyekkel és a kötelező narancslével megpakolt étkezőasztal mellé egy sima  kedd reggel, míg a való életben örülünk, ha egy életmentő kávéra van időnk.  Ha már étkezés,  egy étteremben soha senki nem fejezi be a teljes étkezést. Legjobb esetben is bekap néhány falatot, mielőtt elhívják őt valamilyen vészhelyzetre.

Ha irodai jelenetet látunk, nagyon ritka, hogy ott tényleges munkát végezzenek. A szereplők ármánykodnak, a felmondásukat vagy épp a vállalat átvételét tervezik, de valójában soha nem végzik a munkájukat.

Bármelyik női karakter, aki belekerül egy intenzív harcba a rossz fiúkkal, nemcsak győztesen kerül ki, hanem tökéletes hajkoronával. Pedig mi nők tudjuk, hogy mennyi trükköt, időt kell rászánnunk, hogy reggel vállalható hajzuhataggal lépjünk ki az utcára. Arról már ne is beszéljünk, hogy a hősies mutatványokat tűsarkú cipőben képesek megtenni.

Ha  egy szereplőnek el kell menekülnie, de az ajtó, ablak nem lehet  opció, akkor az egyetlen rendelkezésre álló kijárat általában a szellőzőnyílás. A hősök alternatív eszközként, teljesen otthonosan mozognak a szellőzőnyílásokban, annak ellenére, hogy a valóságban körülbelül akkorák, amin csak egy gyerek jutna át.

A filmekben csupán pár percbe telik lenyomozni egy telefonhívást, feltörni egy kódot, kitalálni a biztonsági jelszót, átmásolni a teljes gép tartalmát. A valóságban még egy profi hacker sem képes percek alatt bejutni egy számára idegen rendszerbe.

És végül: Egy zár nem lőhető szét egyetlen lövéssel...