Ma már az okos telefonunk olyan mindennapos eszközzé vált, ha véletlenül otthon hagyjuk, az egész napunkra rányomja a bélyegét. Segítségével nem csak telefonálni tudunk, hanem az internetet is bárhol bármikor elérhetjük, ezáltal a modern technológia egyre nagyobb hatást gyakorol hétköznapi életünkre. Sokaknál azonban komoly függőséget okoz, Te közéjük tartozol?
- Egy lépést sem teszünk a mobil nélkül
Nem telik el egy fogmosás sem anélkül, hogy rá ne pillantanánk? A mobiltelefon az állandó elérhetőség mellett a folyamatos információáramlás lehetőségét jelenti a használójának, így nem meglepő, hogy sokan ragaszkodnak hozzá. Ha azt vesszük észre, hogy a telefon mindig velünk van, még a wc-n, az étkezések vagy akár fürdés közben is, akkor bizony be kell ismerni, hogy létezni sem tudunk nélküle. A függőség egyik jele, hogy állandó késztetést érzünk arra, hogy ellenőrizzük a mobilt, ha már tíz perce nem nyúltunk hozzá.
- Ha otthon hagyjuk vagy lemerül feszültekké válunk
Rosszul vagyunk a mobilunk nélkül? Ennek a jelenségnek már neve is van, ez a nomofóbia. Azokra jellemző, akiknél szorongás alakul ki, ha a telefonjuk lemerül vagy éppen nincsen náluk. Ez a feszültség nagyobb százalékban érinti a nőket, mint a férfiakat. Hirtelen olyan érzésük lesz a mobil nélkül, mintha csak fél emberek lennének, nem érzik maguk biztonságban. Többen úgy vélik, hogy a telefonjuk elvesztése komolyabb problémát jelentene, mintha a pénztárcájukat veszítenék el.
- "Alacsony akkumulátor szint" pánik
A mobilfüggőség észrevétlenül alakul ki, ám az egyik legjellemzőbb figyelmeztető jele, amit érdemes komolyan venni, ha rendszeresen elkap az alacsony töltöttségi szint pánik. Sőt ez annyira elhatalmasodott, hogy minden eshetőségre felkészültünk, így ennek érdekében mindig van a kezünk ügyében egy hordozható mobiltöltő, autóstöltő stb.
A mobilokba beépített tucatnyi applikáció közül csak hármat használunk rendszeresen: az ébresztőórát, fényképezőgépet és a játékokat.
- Tele vagyunk virtuális csoportokkal
Sokan olyan virtuális csoportokban élnek aktív életet, melyeknek tagjaival még sosem találkoztak. Mégis fontosnak érzik, hogy ne maradjanak le a csoport életéről.
- A mobilozásra fordított időt képtelenek vagyunk kontrollálni
A mobilunkhoz való ragaszkodás további jele, ha ébredéskor első dolgunk megnézni és elalvás előtt is még percekig rajta lógunk. Vagyis vele kelünk és fekszünk. Sokan még lefekvés előtt is késztetést éreznek, hogy ellenőrizzék profiljukat, az új értesítéseket, a friss posztokat, még századjára is megnézik, hogy mi történt a nagyvilágban, illetve, hogy a facebookon nem maradtak-e le valamiről. A túlzott érdeklődés az internet és a digitális média iránt is egyfajta függőség.
- Ha unatkozunk vagy lehangoltak vagyunk a telefonhoz nyúlunk
Tudvalevő, hogy az emberek egy része unalomból eszik, dohányzik. Ugyanezért nyúlnak a telefon után is. A negatív érzésekre keresünk ilyenkor megoldást, de ahogy az étel és a dohányzás, úgy a telefon használat sem jelent megoldást. Van, akinél már a hívásjelző hang is örömforrás, azt jelenti számára, hogy valakinek szüksége van rá.
- Vezetés közben is a mobilt bűvöljük
A fővárosi forgalomban mindennapos a telefonjukat nyomkodó sofőrök látványa. Pedig nem egy kutatás szól arról, ha vezetés közben csetelünk vagy e-maileket olvasunk, hatszor nagyobb esélyünk van a balesetre, mint ha ittasan ülnénk a volán mögé. A vezetés közbeni reakcióidőt még az alkoholnál is nagyobb mértékben rontja a mobilozás. Egy üzenet megírása vagy elolvasása több másodpercre is elvonja a vezető figyelmét. Vegyük komolyan: elég egy pár méter "vakon való vezetés" és máris megtörténik a baj!
Határozzunk meg telefonmentes időszakokat! A telefon helyett töltsünk aktív időt barátainkkal, családtagjainkkal vagy más, „értelmes” tevékenységgel.