Szinte nincsen olyan kereskedelmi egység, amely ne próbálna befolyásolni minket a pénzünkért, így van ez az éttermekkel is. Jó ha tudjuk, mire érdemes figyelni. Következzen 7 trükk, amely mind azt célozza meg, hogy az étteremben többet költsünk.

• Ingyen rágcsálnivaló

Az ingyen ropit nem biztos, hogy hátsó szándék nélkül vetik be az éttermek. Bár amikor az asztalon elénk rakja a pincér a ropival vagy sós mogyoróval teli tálat, kedves gesztusnak tartjuk. Pedig a vendéglátók célja csupán az, hogy szomjassá tegyen bennünket, és több italt fogyasszunk. Ráadásul nem túl higiénikus, hiszen ha ezekből a tálakból nem fogy el a harapni való, akkor megy vissza a többi vendéghez, szó szerint kézről kézre jár.

• Pincér feltűnő ajánlgatása

Nem egy helyen jutalékban részesül a felszolgáló, ha a vendégre rá tudja tukmálni a hamarosan megromló, kidobásra ítélt ételt. Ha a pincér feltűnően erőlteti, hogy milyen fogást rendeljünk, akkor kezdjünk el  gyanakodni, mert ennek a hátterében az állhat, hogy néhány drága ételt gyorsan el kell adni, különben hamarosan megromlik.

• Ugye nem is gondoltál még belel, hogy az étlap is befolyásol

Az étlap az éttermek egyik reklámfelülete, ez az egyetlen olyan dolog, amit a vendég biztosan meg fog nézni. Egyre több helyen adnak a látványra, az étlapokat ellátják részletes leírásokkal, profi képekkel az adott fogásról. Gyakori eset, hogy a látvány sokkal szebb, mint amit aztán felszolgálnak nekünk. Legjobb példája ennek a gyorséttermek plakátjain szereplő hatalmas, ínycsiklandozó, telepakolt hamburger, mely köszönő viszonyban sincsenek a valóságban elénk rakott hamburgerrel. Sem méretben, sem összetevőkben. Ne tévesszen meg minket a látszat! Sajnos ezek zöme csupán ügyes marketingfogás, különböző szépen megkomponált képek, amik közel sem tükrözik a valóságot. 

• Hangzatos nevek

Ugye mennyivel jobban hangzik a lassan sült, omlós sertésborda Picasso módra, mint a sima sertésborda? Nem egy kutatás bebizonyította, hogy többet vagyunk hajlandóak fizetni egy olyan ételért, ami különlegesebb nevet kap.  Sőt, bármilyen ételnek magasabb az ára, ami úgy kezdődik, hogy eredeti vagy házi.

• A kötelező szervízdíj, ami nem nagyon van kommunikálva

A szervizdíj nem más mit a felszolgálási díj. A legtöbb étterem ránk bízza, hogy mennyi borravalót adunk, ám egyre több  helyen bevezették a szervízdíjat, amit automatikus felszámolnak, de erről nem szólnak. A számlán pedig ügyesen elrejtik az összeget. Így ha nem tanulmányozzuk alaposan át a blokkot, könnyen hozzácsapunk még rutinból 10 százalék borravalót. Pedig a borravaló célja az lenne, hogy önként kifejezzük elégedettségünket. A szervizdíjat pedig muszájból fizetjük.

• Hangulatos, klasszikus zene

A klasszikus zene befolyásoló hatását több szektorban alkalmazzák a marketingesek. Főleg kávézókban és éttermekben figyelhető meg, hogy ahol kellemes, lágy zene szól, ott az emberek hajlamosak tíz százalékkal többet költeni, mint egyébként. Erre van egy olyan magyarázat, hogy ezektől a zenéktől nemcsak a helyet érezzük különlegesnek, hanem saját magunkat is gazdagabbnak. Tudtad, hogy a zenét más  célokra is lehet használni: a sanzonok hatására több bort iszunk, az ír népzenére pedig a söröket kérjük ki egymás után.

• A pincér ügyesen kérdez, figyeljük csak

Rendszerint nem nagyon figyelünk akkor, amikor a felszolgáló visszakérdez. „Nagy kávé legyen? vagy "a limonádé fél literes lehet?" Automatikusan bólintunk, és bele sem gondolunk, hogy van választási lehetőségünk. Ez pont olyan  amikor a felvágottas púlt mellett állunk kérve 15 dkg sonkát, majd az eladó megkérdezi, hogy "20 dkg, maradhat?" Valljuk be kevesen szedetik le. Rendszerint a bólogatásunk plusz pénzbe fog majd kerülni.