Míg a külföldi országokban arra törekszenek, hogy a munkaidőt csökkentsék, addig kis hazánkban a 400 óra túlórát vezetik be. Valami nagyon nem működik jól nálunk! Ha csak egy nagyon kicsit belegondolunk, és kiszámoljuk, mit is jelent ez a 400 óra túlóra, már maga a gondolat is irreális! Nem napi 8, hanem akár napi 10 óra munkaidőt. A munkavállalók valóban több pénzt szeretnének keresni, de mindezt úgy, hogy az európai fizetésekhez zárkózzunk fel, nem pedig rabszolga módon. Arról nem is beszélve, hogy sok multinál ez nem lesz választás kérdése, ha nem vállalja a munkavállaló a túlórát, valószínűleg hamar az utcán találja magát. Ezzel egy dolgot lehet elérni, aki eddig még itthon maradt és megpróbált Magyarországon boldogulni, az is elmegy külföldre. Az utolsó pedig lekapcsolja a villanyt! Európa többi országában már azt vizsgálják, hogy mennyi lenne az ideális munkaidő, ami alatt a munkavállaló hatékonyan tudja elvégezni a feladatát, mindezt úgy, hogy megmaradjon a munka és a magánélet közötti egyensúly. Jó néhány országban már csökkentették a munkaidőt, nem véletlenül. Számos vizsgálat kimutatta, hogy képtelenség 8 órán keresztül egy dologra koncentrálni nemhogy még a túlóráknak köszönhetően 10 órán keresztül. Ráadásul a több munkaóra nem áll egyenes arányban a hatékonyabb munkavégzéssel.
Honnan jön a 40 órás munkarend?
Henry Ford gyártulajdonos vezette be annak idején a heti öt napos, napi 8 órás munkaidőt. Ford elgondolása közgazdasági számításon alapult, ezzel tudta a termelést a csúcsra járatni, módszerét hamarosan mindenhol átvették. Henry Ford ötlete óta bizony rengeteg év eltelt, de a mai napig a 40 órás munkahetet tartjuk „ideálisnak” vagy legalább is ez a bevett gyakorlat. Holott számos kutatás támasztja alá, hogy a puszta megszokáson ideje lenne változtatni. Hogy mennyi időt tölt el egy alkalmazott a munkahelyén, nem áll összefüggésben azzal, mennyire lesz versenyképes a termék vagy szolgáltatás. Szemünk előtt lévő példa erre, hogy a németek csak 35,3 órát dolgoznak egy héten, ugyanakkor Németország a világ 4. legversenyképesebb országa!
Vegyük már észre, hogy a kevesebb több!
A mai felgyorsult világunkban a nyolcórás munkanap elavult, nem hatékony megközelítése a munkának. Számos vizsgálat bebizonyította már, hogy maximálisan hat óra az a munkaidő, mely alatt képesek vagyunk koncentrálni, és nem utolsó sorban precíz munkát végezni. Ezt követően jelentősen csökken a koncentrációs képességünk, ezzel együtt egyenes arányban nő a hibázási lehetőség. Nem elhanyagolandó tény, hogy egy hat órás munkarend vagy csökkentett munkahét mellett több lenne a munkavállaló szabadideje, melyet a családjával tölthetne, testmozgásnak szentelhetne. Nem kellene minden nap stresszesen zsonglőrködni a háztartásra szánt idő és a gyerekekkel töltött idő között. Azt sem kell igazán bizonygatni, hogy ha a dolgozó többet pihenhet, több időt tud a családjának szentelni, baráti kapcsolatokat képes ápolni, jut ideje a testedzésre az a munkájára igencsak pozitívan hat. Eleve jobb a közérzete, munkáját nagyobb örömmel és lelkiismeretesebben végzi kiegyensúlyozottságának köszönhetően, és jóval kevesebbet fog betegeskedni. Ezért érdeke az egész társadalomnak, hogy a munkát össze tudják egyeztetni a magánélettel. A boldog ember természettől fogva produktív, és képes kibontakozni.
Mi lenne az ideális munkaidő?
- Négy napos munkahét
Legyen a csütörtök az új péntek! Vélhetően sokan tapasztaltuk, hogy az irodában pénteken már érdemi munka nem nagyon folyik. Ezt támasztja alá, hogy sok munkáltató hozzájárul e napon a Jeans day-hez is, azaz a lazább öltözködéshez. Külföldön sok cég csökkenti a munkaidőt, mégpedig úgy, hogy a munkahetet lerövidíti. Az alkalmazottak hetente négy napot töltenek munkával, így három nap megmarad a pihenésre. A rugalmas munkavégzés, melyet korábban csak kevesek engedhettek maguknak, egyre több iparágban és munkakörben válik megoldhatóvá, mint például az informatika, oktatás, pénzügy, marketing, illetve a hr. Például a New York-i Cockroach szoftverfejlesztő cégnél négynapos munkahét keretén belül a szabad pénteket vezették be. Ezzel lehetőséget teremtenek arra, hogy az alkalmazottak visszaszerezzék az ellenőrzést az életük felett. Szabad a péntek, amikor ügyes-bajos dolgaikat elvégezhetik. Így egy rakás hétköznapi elintézendő dolgot meg tudnak oldani stressz nélkül.
- Napi hat óra
A legfrissebb statisztikák azt mutatják, hogy produktivitás szempontjából a legideálisabb, ha napi 6 órát dolgozunk. Svédországban készített kormányzati tanulmány bizonyította, hogy ha hat órát dolgoznak az emberek, a munkájukat is nagyobb kedvvel végzik, kevésbé érzik stresszesnek magukat. A csökkentett munkaidőnek hosszú távon teljesítménynövelő hatása is van.
- Heti több nap home-office
A digitalizáció térhódításával terjedőben a home office, az otthonról végzett munka. Hazánkban egyre több álláshirdetésben szerepel, hogy lehetőség van hetente pár napot home-officben tevékenykedni. Otthon dolgozva a munkavállaló időt spórol meg, valamint az ilyen munkavégzés kevésbé stresszes és tervezhetőbb az időbeosztás. A dolgozók szerint a távmunka és a rugalmas időbeosztás növeli a hatékonyságot, ami a vállalatok számára is egyértelmű előnyt jelent.
Arról már évek óta megy a vita, hogy a technológia fejlődése miatt végre el kellene felejteni a heti 5 napos napi 8 órás munkarendet. Egyre több munkáltató felismeri, ha meg akarja tartani a tehetséges dolgozókat, akkor új utakat kell keresnie. Inkább a fentieken lenne érdemes elgondolkozni, mint "rabszolgasítani" a magyar társadalmat!
Ön mit gondol? Mondja el véleményét!