Sokan úgy gondolják, hogy kétféle ember létezik, az egyik, aki kávézik, a másik, aki nem. Itt az ideje, hogy a kávéra és a kávézásra is másként gondoljunk. Ismerkedjünk meg a kávé pozitív élettani hatásaival, a kávéfogyasztás kultúrájával és azzal a világgal, ahol a kávé a legjobb értelembe vett szenvedély. A kávézás izgalmas világának felfedezésében Kollár Péter kávékereskedő volt segítségünkre.

Hogy is került a kávé Európába, de talán ami fontosabb hazánkba?

A kávét már a XV. század elejétől fogyasztották a Vörös-tenger keleti partján fekvő nagyvárosokban, illetve Kairóban, de 150 – 200 év leforgása alatt elterjedt az egész arab világban. Persze csak a tehetősek körében, hiszen meglehetősen drága élvezeti cikknek számított. A tengeri kereskedelemnek köszönhetően a XVI - XVII. századra már rendszeresen érkeztek kávészállítmányok Olaszországba, azon keresztül Franciaországba, majd Amsterdamból kiindulva Európa igazi meghódítására indult. Hazánkban az áttörést a XVIII. század hozta el, amikor az első kávéházakat nyitották meg.

Tudta, hogy a kávéfogyasztásnak számos pozitív élettani hatása van?

Ma már több kutatás bizonyítja, hogy a mértékletes kávéfogyasztás jótékony hatással van az egészségünkre. A kávé akár csak a jó minőségű, magas kakaótartalmú csokoládé tele van antioxidánsokkal. Érdekes, hogy a Robusta kávé kétszer akkora antioxidáns kapacitással rendelkezik, mint az Arabica. Az antioxidánsok kiküszöbölik a szabadgyökök hatását, és védik a sejteket az oxidatív károsodásoktól, vagyis késleltetik az öregedés hatásait.

A kávé legismertebb hatása, hogy fogyasztóját felélénkíti, képes elűzni a fáradtságot, lendületet ad. A koffein véráramba jutva serkenti az idegrendszert, gátolja a fáradtságjelző anyag hatását, ezáltal sokáig fenntartja az éberséget. A koffein jó hatást fejt ki a hangulatunkra, csökkenteni a depresszió tüneteit, javul teljesítő- és koncentrálóképességünk.

A fejfájást igen gyakran az okozza, hogy az erekben nem megfelelő az oxigénellátottság. Ha ilyenkor megiszunk egy csésze kávét, a koffein kitágítja az agyi ereket, melynek hatására javul a vérkeringés és az oxigénállapot, végső soron a fájdalomérzet mérséklődik.

A kávé segíthet az emésztési problémákon is. A meleg italok erőteljesebb bélmozgást idéznek elő. A kávéban található koffein pedig serkenti a bél izmainak összehúzódását. Ha úgy érezzük, hogy este túl sokat ettünk, egy reggeli kávé jó hatással lehet.

Végül, de nem utolsó sorban egy jó hír a fogyókúrázóknak. Nekik sem kell lemondaniuk a kávé élvezetéről, ugyanis kalóriatartalma elhanyagolható, persze nem árt lemondani a cukorról és a tejszínhabról.

Most már tudjuk, hogy mikor és hogyan érkezett meg Magyarországra a kávé, ismerjük pozitív élettani hatásait, de mire is van szükségünk egy jó kávé elkészítéséhez?

Három fő dolgot szokás említeni e kérdés hallatán. Az első a minőségű alapanyag, a második a kávé készítés technológiai háttere, míg a harmadik az a személy, aki végül elénk teszi a finom italt, azaz a barista.

Kezdjük mindjárt az elsővel, az alapanyaggal. A világon négy kávéfajta termesztése folyik, melyek közül kettőnek van kiemelkedő szerepe. Az egyik az arabica a másik a robuszta. A két kávéfajta uralja a világ kávékereskedelmének 99 %-át, kétharmad, egyharmad aranyban. Az arabikát hívják hegyi kávénak is, mert az igazán jó minőséghez 1000-2000 méteres tengerszint körüli termőterületre, éves szinten jelentős mennyiségű csapadékra (1500-2000 mm) és 20 fok körüli átlaghőmérsékletre van szükség. Az arabica alacsonyabb koffeintartalommal bír, mint a robuszta. Bármilyen hihetetlen, de a jóval nagyobb tűrőképességű robuszta fajtát csak a XIX. század végén fedezték fel a Nílus expedícióban és csak ezt követően kezdődött meg a verseny a két fajta között, melyet az olcsóbb, mindenki számára megfizethető robuszta fajta térhódítása indukált. A megnövekedett fogyasztás más az addigiaknál hatékonyabb kávékészítési technológiát követelt meg, így indult fejlődésnek az espresso technológia. A kávé végső soron a pörköléssel válik élvezhetővé és ennek köszönhetően kezdődött meg világméretű terjedése is.

Van különbség a kávézóban készülő és az otthoni kapszulás kávé között? Mi a kávéfőzési eljárás lényege?

A megfelelően pörkölt és kellő finomságúra darált őrleményből számos ízt, aromát és értékes anyagokat kell kioldanunk úgy, hogy azok bomlás nélkül a kávéba kerüljenek. Az eljárást alapanyag, gép és ember összhangja határozza meg, amelyet számos tényező befolyásol úgy, mint a kávébab minősége és pörköltsége, a főzési hőmérséklet, a nyomás, a vízminőség, a kávé tárolása és kezelése, a vízmennyiség, a szemcsézet, az adagolás és tömörítés, a kilúgozás ideje, valamint az időzítés.

Hihetetlen, de azt kell mondanunk minden az emberen múlik, hiszen ő szerzi be az alapanyagot, ő választja meg a gépet, azaz a technológiát és végül ő is készíti el a kávét. Emlékszünk még mivel is kezdtük e cikket? Azzal kezdtük, hogy kétféle ember létezik: az egyik, aki fogyaszt kávét, a másik, aki nem. Eljött a pillanat, hogy a továbbiakban csak a kávéfogyasztókkal foglalkozzunk, akik talán szintén két nagy táborra oszthatóak. Az egyikbe tartoznak azok, akik a kávét napi rutinjuk részének tekintik, míg a másikba azok tartoznak, akik élményre, élvezetre és szenvedélyre vágynak. Az utóbbiak azok, akik igazán értékelni tudják a minőségi kávét, a kávé elfogyasztására fordított időt, amely alkalmat teremt az emberi kapcsolatok ápolására, a pihenésre, a gondolatok rendezésére. Végső soron egy harmonikus egyensúlyi állapot elérése az ember célja, mely természeti környezetünk fundamentumát is képezi.

A második részében a minőségi kávéfogyasztásra, az elkészítési technológiák közötti különbségekre és néhány tévhit ledöntésére fókuszálunk. Tartson velünk!