Sokan úgy gondolják, hogy kétféle ember létezik, az egyik, aki kávézik, a másik, aki nem. Itt az ideje, hogy a kávéra és a kávézásra is másként gondoljunk. Ismerkedjünk meg a kávé pozitív élettani hatásaival, a kávéfogyasztás kultúrájával és azzal a világgal, ahol a kávé a legjobb értelembe vett szenvedély. A kávézás izgalmas világának felfedezésében Kollár Péter kávékereskedő volt segítségünkre.
Hogy is került a kávé Európába, de talán ami fontosabb hazánkba?
A kávét már a XV. század elejétől fogyasztották a Vörös-tenger keleti partján fekvő nagyvárosokban, illetve Kairóban, de 150 – 200 év leforgása alatt elterjedt az egész arab világban. Persze csak a tehetősek körében, hiszen meglehetősen drága élvezeti cikknek számított. A tengeri kereskedelemnek köszönhetően a XVI - XVII. századra már rendszeresen érkeztek kávészállítmányok Olaszországba, azon keresztül Franciaországba, majd Amsterdamból kiindulva Európa igazi meghódítására indult. Hazánkban az áttörést a XVIII. század hozta el, amikor az első kávéházakat nyitották meg.
Tudta, hogy a kávéfogyasztásnak számos pozitív élettani hatása van?
Ma már több kutatás bizonyítja, hogy a mértékletes kávéfogyasztás jótékony hatással van az egészségünkre. A kávé akár csak a jó minőségű, magas kakaótartalmú csokoládé tele van antioxidánsokkal. Érdekes, hogy a Robusta kávé kétszer akkora antioxidáns kapacitással rendelkezik, mint az Arabica. Az antioxidánsok kiküszöbölik a szabadgyökök hatását, és védik a sejteket az oxidatív károsodásoktól, vagyis késleltetik az öregedés hatásait.
A kávé legismertebb hatása, hogy fogyasztóját felélénkíti, képes elűzni a fáradtságot, lendületet ad. A koffein véráramba jutva serkenti az idegrendszert, gátolja a fáradtságjelző anyag hatását, ezáltal sokáig fenntartja az éberséget. A koffein jó hatást fejt ki a hangulatunkra, csökkenteni a depresszió tüneteit, javul teljesítő- és koncentrálóképességünk.
A fejfájást igen gyakran az okozza, hogy az erekben nem megfelelő az oxigénellátottság. Ha ilyenkor megiszunk egy csésze kávét, a koffein kitágítja az agyi ereket, melynek hatására javul a vérkeringés és az oxigénállapot, végső soron a fájdalomérzet mérséklődik.
A kávé segíthet az emésztési problémákon is. A meleg italok erőteljesebb bélmozgást idéznek elő. A kávéban található koffein pedig serkenti a bél izmainak összehúzódását. Ha úgy érezzük, hogy este túl sokat ettünk, egy reggeli kávé jó hatással lehet.
Végül, de nem utolsó sorban egy jó hír a fogyókúrázóknak. Nekik sem kell lemondaniuk a kávé élvezetéről, ugyanis kalóriatartalma elhanyagolható, persze nem árt lemondani a cukorról és a tejszínhabról.
Most már tudjuk, hogy mikor és hogyan érkezett meg Magyarországra a kávé, ismerjük pozitív élettani hatásait, de mire is van szükségünk egy jó kávé elkészítéséhez?
Három fő dolgot szokás említeni e kérdés hallatán. Az első a minőségű alapanyag, a második a kávé készítés technológiai háttere, míg a harmadik az a személy, aki végül elénk teszi a finom italt, azaz a barista.
Kezdjük mindjárt az elsővel, az alapanyaggal. A világon négy kávéfajta termesztése folyik, melyek közül kettőnek van kiemelkedő szerepe. Az egyik az arabica a másik a robuszta. A két kávéfajta uralja a világ kávékereskedelmének 99 %-át, kétharmad, egyharmad aranyban. Az arabikát hívják hegyi kávénak is, mert az igazán jó minőséghez 1000-2000 méteres tengerszint körüli termőterületre, éves szinten jelentős mennyiségű csapadékra (1500-2000 mm) és 20 fok körüli átlaghőmérsékletre van szükség. Az arabica alacsonyabb koffeintartalommal bír, mint a robuszta. Bármilyen hihetetlen, de a jóval nagyobb tűrőképességű robuszta fajtát csak a XIX. század végén fedezték fel a Nílus expedícióban és csak ezt követően kezdődött meg a verseny a két fajta között, melyet az olcsóbb, mindenki számára megfizethető robuszta fajta térhódítása indukált. A megnövekedett fogyasztás más az addigiaknál hatékonyabb kávékészítési technológiát követelt meg, így indult fejlődésnek az espresso technológia. A kávé végső soron a pörköléssel válik élvezhetővé és ennek köszönhetően kezdődött meg világméretű terjedése is.
Van különbség a kávézóban készülő és az otthoni kapszulás kávé között? Mi a kávéfőzési eljárás lényege?
A megfelelően pörkölt és kellő finomságúra darált őrleményből számos ízt, aromát és értékes anyagokat kell kioldanunk úgy, hogy azok bomlás nélkül a kávéba kerüljenek. Az eljárást alapanyag, gép és ember összhangja határozza meg, amelyet számos tényező befolyásol úgy, mint a kávébab minősége és pörköltsége, a főzési hőmérséklet, a nyomás, a vízminőség, a kávé tárolása és kezelése, a vízmennyiség, a szemcsézet, az adagolás és tömörítés, a kilúgozás ideje, valamint az időzítés.
Hihetetlen, de azt kell mondanunk minden az emberen múlik, hiszen ő szerzi be az alapanyagot, ő választja meg a gépet, azaz a technológiát és végül ő is készíti el a kávét. Emlékszünk még mivel is kezdtük e cikket? Azzal kezdtük, hogy kétféle ember létezik: az egyik, aki fogyaszt kávét, a másik, aki nem. Eljött a pillanat, hogy a továbbiakban csak a kávéfogyasztókkal foglalkozzunk, akik talán szintén két nagy táborra oszthatóak. Az egyikbe tartoznak azok, akik a kávét napi rutinjuk részének tekintik, míg a másikba azok tartoznak, akik élményre, élvezetre és szenvedélyre vágynak. Az utóbbiak azok, akik igazán értékelni tudják a minőségi kávét, a kávé elfogyasztására fordított időt, amely alkalmat teremt az emberi kapcsolatok ápolására, a pihenésre, a gondolatok rendezésére. Végső soron egy harmonikus egyensúlyi állapot elérése az ember célja, mely természeti környezetünk fundamentumát is képezi.
A második részében a minőségi kávéfogyasztásra, az elkészítési technológiák közötti különbségekre és néhány tévhit ledöntésére fókuszálunk. Tartson velünk!







Az egészségünk megőrzése érdekében fontos a rendszeres testmozgás, de ha még fogyni is szeretnénk, akkor a futásnak nem igazán van párja. Ez a fajta testmozgás az egyik legjobb kalóriaégető, de nem csak ez az érv szól mellette. Nézzük, miért is kezdjünk már ma el futni: 









Hamarosan itt a nyakunkon az influenza, hirtelen kezdődik, és ledönti az embert a lábáról. Ez valami olyan dolog, amitől jó távol maradni idén is. Sokat tehetünk mi magunk a megelőzés érdekében. Már csak azért is érdemes a megelőzésre nagy hangsúlyt fektetni, mert állítólag minden eddiginél agresszívabb lesz a járvány. Nézzük mit tehetünk?
A gluténérzékenység sajnos bármely életkorban feltűnhet, kellemetlen tüneteket okozva. Nagymértékben kihat az egészségünkre, hiszen súlyosan károsíthatja a vékonybelet és számos egyéb mellékhatást is eredményezhet. Mik a tipikus tünetek?
Sok közlekedési balesethez vezető viselkedés korántsem szokatlan, amivel a sofőr nemcsak magát, de a többi embert is veszélyezteti. Pedig a balesetek jókora része megelőzhető lenne!
Van pár olyan termék, amiket a bőrgyógyászok szerint soha nem szabadna az arcunkra kenni. Hiszen nap, mint nap arra törekszünk hogy megőrizzük a bőrünk fiatalságát és egészségét. Ne károsítsuk az arcbőrünket az alábbi kozmetikumok használatával.


Míg a külföldi országokban arra törekszenek, hogy a munkaidőt csökkentsék, addig kis hazánkban a 400 óra túlórát vezetik be. Valami nagyon nem működik jól nálunk! Ha csak egy nagyon kicsit belegondolunk, és kiszámoljuk, mit is jelent ez a 400 óra túlóra, már maga a gondolat is irreális! Nem napi 8, hanem akár napi 10 óra munkaidőt. A munkavállalók valóban több pénzt szeretnének keresni, de mindezt úgy, hogy az európai fizetésekhez zárkózzunk fel, nem pedig rabszolga módon. Arról nem is beszélve, hogy sok multinál ez nem lesz választás kérdése, ha nem vállalja a munkavállaló a túlórát, valószínűleg hamar az utcán találja magát. Ezzel egy dolgot lehet elérni, aki eddig még itthon maradt és megpróbált Magyarországon boldogulni, az is elmegy külföldre. Az utolsó pedig lekapcsolja a villanyt! Európa többi országában már azt vizsgálják, hogy mennyi lenne az ideális munkaidő, ami alatt a munkavállaló hatékonyan tudja elvégezni a feladatát, mindezt úgy, hogy megmaradjon a munka és a magánélet közötti egyensúly. Jó néhány országban már csökkentették a munkaidőt, nem véletlenül. Számos vizsgálat kimutatta, hogy képtelenség 8 órán keresztül egy dologra koncentrálni nemhogy még a túlóráknak köszönhetően 10 órán keresztül. Ráadásul a több munkaóra nem áll egyenes arányban a hatékonyabb munkavégzéssel.




